FEDEZD FEL AZ ÉPÍTÉSI TELKEK REJTÉLYÉT - 2. rész
AZ ÉPÍTÉSI TELEK FOGALMA ÉS A KIHÍVÁSOK, AMIKKEL TALÁLKOZHATSZ - 2. RÉSZ
A "Helyi Építési Szabályzat" fontossága az eladó telek esetében
Üdvözöllek, kedves Olvasó! Folytatva az "Óbudai gyöngyszem" történetét, ahol előző részben kifejtettük, miért nem volt az adott telek építésre alkalmas, most a közműproblémákkal foglalkozunk, amelyeket az eladó jelezett.
Emellett megismerkedhetsz a Helyi Építési Szabályzat fogalmával és annak jelentőségével.
A vizsgált telek sajnos nem rendelkezett közműcsatlakozással. De miért is fontos ez? Nos, a Kerületi (Helyi) Építési Szabályzat kimondja, hogy csak teljes közművesítettség esetén lehet 4 lakást építeni, ellenkező esetben maximum 2 lakás engedélyezett. Ez a korlátozás a közműpótló műtárgyak (például szennyvíztározó akna) elhelyezésére vonatkozik, azonban az elektromos áram és vízhálózat nem hagyható figyelmen kívül, függetlenül a szabályozástól.
De mi is az a Helyi Építési Szabályzat, melyet néhány helyen Kerületi Építési Szabályzatnak is neveznek?
Mint korábban említettem, az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) mellett létezik egy helyi szabályozás, amely figyelembe veszi a helyi adottságokat, és meghatározza, hogy a telek milyen övezetbe tartozik és milyen egyéb előírások vonatkoznak rá.
Ez a korlátozás az épület lakásszámát illeti. Ezen kívül számos más előírás is megtalálható itt, például a beépíthetőség mértéke, a zöldfelület minimális mérete, a szintterületi mutató, az épületmagasság és sok más, amelyek mind befolyásolják az épület méretét, formáját és értékét.
Az előző részben már beszéltünk a hiányzó útkapcsolatról, ami a probléma gyökere. Mivel a telek nem rendelkezett jogilag meghatározott útkapcsolattal, a közművek behúzása is akadályba ütközött. A szomszédokat érintő szolgalmi jog nem jöhetett szóba, a szolgáltató nem adta meg rá a lehetőséget, ráadásul további jogi problémákat is felvetett volna. Fontos kiemelni, hogy tilos engedély nélkül építkezni, mert előbb vagy utóbb kiderül, akár közvetve, akár közvetlenül, és ez drága mulatsággá válhat. A Megrendelőnk sem szerette volna a szomszédokra ráhárítani ezt a terhet.
A Megrendelőnknek két lehetősége volt.
Az első esetben a szomszédos telek tulajdonosával rendezik a jogi telekhatárokat (azzal a személlyel, aki nem adta le telekhányadát az Önkormányzatnak az úthálózat kialakításához). Így megnyílik az út a közművek bevezetése előtt.
A második esetben egy másik szomszédos telek is hasonló problémával szembesült, és neki is le kellett volna adni a telekhányadát az úthálózat kialakításához, azonban mivel engedély nélkül bővítkezett, fennmaradási engedélyt kellett volna kérnie. Igen, ilyenkor derülnek ki ezek a problémák, és a hatóságnak cselekednie kell. Ez általában büntetéssel és bontással, vagy szabályossá tétellel jár az ilyen esetekben. Ez azonban nem volt elfogadható megoldás.
Megjegyzés:
A közművek tekintetében egy közeli főbb útszakasz gerinchálózatára lehetett volna csatlakozni. Azonban ezzel az volt a probléma, hogy villamos sínek alatt kellett volna bővíteni a csatornát és vízhálózatot, ami rendkívül költséges és időigényes folyamat lett volna, és még mindig nem oldódott volna meg a telek útkapcsolata.
A történet jelenleg még folyamatban van.
Bár nem egyszerű feladat, de megoldható. Szerencsére a Megrendelőnk pozitív hozzáállással viseltetik a helyzet iránt, és hálás, hogy végül nem értékesítette azt a területet, amelyet építési telekként szántak. Így elkerülték a későbbi jogi vitákat.
Ha hasonló problémával szembesülsz, vagy bizonytalan vagy a helyzetedben, bátran keress minket. Mindig jobb előre felismerni a problémákat, mint figyelmen kívül hagyni őket.
Ha további hasonló történetekre vagy kíváncsi, vagy van eladó ingatlanod, esetleg szeretnél vásárolni, vagy egyszerűen csak érdekelnek az ehhez hasonló esetek, akkor kövess minket itt, vagy az alábbi linkeken keresztül, vagy lépj kapcsolatba velünk!
https://mielotttelketveszel.hu
